Ismét eltelt egy hét, nagyon röpülnek a napok...
Ma dán órán lefordítottam Lázár Ervin meséjét, a Nyúl, mint tolmács-ot, megkezdve műfordítói pályámat (itt kérek elnézést az írótól...). Az a tervem, hogy (miután már megvolt az első korrektúra), még egy átnézés után kinyomtatom, és kifüggesztem a faliújságra a többiek épülésére. Jó móka volt, és nem is volt annyira vészes Pernille szerint:-).
Délután végre a jazzesek megtartották a (búcsú)koncertet. A végre a koncertnek és nem a búcsúnak szól:-). Egészen fantasztikus műsort adtak. Mint kiderült, 2 csoportban dolgoztak, az egyik az kissé "populárisabb" zenét játszott, a másik kicsit hmm, Sinatrásat, ha lehet ilyet mondani. De mindkettő nagyon virtuóz volt, és áradó örömöt és lelkesedést láttam mind a szereplők, mind a hallgatóság arcán. Az első csapat meg is énekeltetett és táncoltatott bennünket. 
Sajnos a fényképezőgépet a szünetben vettem csak magamhoz, így az első brigádról így nincs fotóm. A dobos fiú viszont mindkét csapatot kísérte, és így ezzel is kilógott a sorból (meg a korával persze). Azt nem tudom megmondani, hogy a résztvevők mennyire profi zenészek (talán lesz még alkalmam erről valakit kérdezgetni), de szerintem a többség műkedvelő. De mindenki szólózott is, és igazán remekül játszottak (egyértelműen haladóbb szinten, mint a mi kezdő zenekarunk:-). Julitával arról beszéltünk, hogy milyen jó, hogy itt Dániában vannak ilyen tanfolyamok, és így az idősebbek is értelmesen tudják az idejüket eltölteni, és nem csak eltöltik, de közösséget találnak, új barátokat, és a közös tevékenység, a zenélés rengeteg örömöt ad mindnyájuknak. Az egyikük mesélte, hogy ők egy 3 hetes zenei kurzuson vettek részt, 1-1 heteket voltak itt a nyáron, volt népzenei hét, aztán ritmus(?), és most befejezésül a jazz.
A nap hátralévő része a készülődésé, már túl vagyunk az útikaja csomagolásán. Ezt úgy oldották meg, hogy ki volt rakva minden a svédasztalra, és nekünk kellett ebédre és vacsira 2-2 szendvicset összeállítani, és névvel ellátott zacsikba bepakolni. Hát, a svédasztal romjai a roham után megértek volna egy fotót... Most mindjárt vacsi, aztán mosok, aztán úszom egyet, 8kor pedig filmvetítés, és még a csomagolást is be kell szorítani valamikorra.
A fényképezőgépből kitöröltem a korábbi fotókat, új elemet tettem bele, a könyvtárból pedig kikölcsönöztünk pár filmet, szóval... induljon a kaland a kalandban!
(Ahogy írtam, most 1 hétig nem jelentkezem itt, sms-ben elérhető vagyok:-).)
