Ma megint zene nap volt. Egyrészt délelőtt próbált a band, ahol megint volt "első" élmény: megvolt az első szólóm. Ma mindenkinek kellett egy kicsit szólózni. Nem nagyon akaródzott, a komolyzenei előzményeimben semmi improvizálás nem volt, de végülis nem volt rossz, és tényleg fantasztikus, ahogy utána többen mosolyogva küldték az o.k. jelet a feltartott hüvelykujjukkal. Flemming azt mondta, hogy mielőtt hazautazom, mindenképp tartunk koncertet, valószínűleg az utolsó csütörtökön. Azt hiszem, Norvégia után belehúzok, és gyakorolok még arra a szólóra...
Norvégia. Szombaton hajnalban indulunk (reggel 5kor reggeli, 6kor indulás). Elviszem ugyan a laptopot, de net várhatóan nem lesz, úgyhogy addig nem lesz új blog bejegyzés sem, offline vezetem a naplót. Ha visszajöttünk, várhatóan pénteken délre, akkor felpakolom az egészet. Az eredeti tervekkel ellentétben Ålborg-ot kihagyom, egy kisebb vagyon a vonat vissza Uldumba (végülis mit néznék meg, ha legközelebb jövök Dániába? :-).
Kicsit prózaibb, de mégis "első": ma (és holnap) én is konyhaügyeletes vagyok. Ez azt jelenti, hogy ebéd és vacsi után 4ünknek kell rendbe rakni az étkezőt, és elmosogatni, elpakolni. Háát, csak azt mondanám, hogy az ÁNTSz biztos rosszul lett volna a mosogatástól... erős vízsugárral előmosás a rácsra rakott edényeken, aztán magas hőfokon egy pár perces gépi mosogatás, aztán törölgetés. De amennyi rizsszemmel meg salátadarabbal én a törölgetés során találkoztam...
Na, és hogy valami jobbat is meséljek, ma este a jazzesek egy előadásra hívtak. Persze nyilván én nem értettem meg, amit mondtak, mert azt hittem, ők fognak játszani, de nem (az holnap délután lesz), hanem jött egy művésznő, meg egy fickó, aki szintetizátoron és dobon játszott (és még énekelt is), és a csapatba tartozott még a kurzuson résztvevő egyik fickó is, aki trombitán játszott. Érdekes előadás volt, a hölgy egy kissé flúgos vénlánynak öltözött be, és különféle dalokat adtak elő, de meg kell mondjam, az első pár percnyi idegenkedés után nagyon élveztem, látszott, hogy profi előadást látok. És meg kell mondjam, hogy most, hogy kipróbálhattam több hangszert is, egyszerűen jobban tudom értékelni azt a tudást, ami egy ilyen produkció mögött van (és ez az éneklésre is igaz). Szóval, nagyon klassz volt, ja és profin előadva, alkalmilag készített színpaddal, jelzésszerű díszlettel, profi világítással és hangkeveréssel. És egyébként igen mókás volt a szünet utáni 70-80-as évek slágereit hallani ebben a megközelítésben (pl. barbie dal).
Mára ennyit:-)...
