Még adós vagyok az utolsó nap eseményeivel, illetve élményeivel. Kissé lusta vagyok, úgyhogy legyen így a végére kevés szöveg néhány képpel.
A Koppenhágáig tartó úton kis izgalmat okozott, hogy a horsensi állomáson automatákból lehetett jegyet venni, de nálam már cash-ben nem volt elég pénz, a magyar bankkártya PIN kódját pedig a gép nem ismerte fel. Kissé ideges lettem, de szerencsére megkérdeztem a kaja-újság boltban, nincs-e más lehetőség, és így sikerült ott megvennem a jegyemet. A másik nagy élményem az volt, hogy végül mégis láthattam Henning Larsen Hullámházát - 
mert a vonat úgy közelítette meg Vejlét, hogy gyönyörűen meg tudtam nézni. Amúgy egész Vejle is megnézésre érdemesnek tűnt - dehát azzal már korábban szembenéztem, hogy mindent nem tudok megnézni...
Koppenhágában sikerült beneveznem a sétahajós városnézésre, utána pedig erőm utolsó megfeszítésével végigcsavarogtam a napot. Ismét beleszerettem Koppenhágába, minden házat le akartam fényképezni, de a gép elemei is megadták magukat :-)...
Mindenkinek csak ajánlani tudom, a belváros romantikus a kicsi házakkal, keskeny sétálóutcákkal, és az ezen túli területre ahogy kikukucskáltam, szintén nagyon jó arányúnak, rendezettnek, roppant kellemesnek látszott... tudnék itt élni.
És késő este Budapesten landoltam - baráti fogadóbizottság, család, Virsli...
Hát, ennyi volt. Nem bántam meg, hogy ezt kitaláltam magamnak :-).
