Az éjszakai ivászatot és ordítozást ma hosszú méla csend követte, majd a 10 órás kibővített reggelire nagyjából előtámolygott a csapat - nagy része. Elég hervatag volt a brigád, akivel beszéltem, az többnyire súlyos másnaposságot emlegetett:-). Én bezzeg nem ittam, nem buliztam (nem hiányzott, amikor eljöttem, akkor épp valami olyat kezdtek játszani, amit éreztem, hogy esélytelen megértenem, és ezt amúgy Julita meg is erősítette), viszont tekertem a szobabicón a kondiban 45 percet...
Ma reggel kicsit tanultam, aztán... Ja nem is meséltem. Van ugye a mindennapi takarítás, de abban mindenki mindig résztvesz- Aztán van a konyhaügyelet, meg a kultúrügyelet. A konyhaügyelet értelemszerűen a kajálások után segít rendberakni az éttermet, a kultúrügyelet most a hétvégére javasolt programot. Ennek részeként mentünk délután 1 körül gyalogtúrára (najó, inkább sétára) az Uldum Kær-be. Ez gyakorlatilag a préri itt a környéken, van valami prospektus is róla, szóval gondolom, valami természetvédelmi terület, ilyesmi, talán láp is (legalábbis most meglehetősen belvizes volt). Végig aszfaltozott, de minimum kaviccsal felszórt úton mentünk, és végig töksima tájon (pedig a suli az egy kis emelkedőn van). A dán időjárás ismét megtréfált bennünket, szikrázó napsütésben indultunk, de a táv kb egynegyedénél egy jó erős zuhé elkapott bennünket, szél is, eső is. Nem is értettem, hogy a dánok felénél nem volt esővédő cucc... Bár az is igaz, hogy nem is nagyon zavarta őket, hogy eláznak. Igen mókás volt, hogy az egyik esernyő kiszabadult az egyik lány kezéből, és messzire fújta a szél. Itt aztán élő bemutatóban láthattuk, hogy mégis van kerítés - villanypásztor. Daniel (Izland) ugyanis az ernyő után vetette magát, átugrotta (volna) a villanypásztort - de kissé megakadt benne, ezért hempergett egyet a vizes fűben, majd jó hosszan megkergette az ernyőt. A lovagias tettnek egyetlen szomorú mozzanata az volt, hogy az ernyő enyhén szólva is totálkárosan került meg (ld képek, ha lesznek).
Az iskola nem hazudtolta meg magát, a táv felénél egy pihenőt találtunk (najó, ezt nem a kedvünkért hozták össze), madárlessel, esővédővel (szerintem ott még hálózsákban aludni is lehet, mert magasított padozata van), valamint WC. Direkt lefotóztam, mert szerintem ez az egy fotó bemutatj
a, mi a különbség a 2 ország között... Na szóval, beépített emberek előreautózva kávéval-teával-vajaszsömlével vártak bennünket. A pihenő után legyalogoltuk a kör másik felét és hazajöttünk. Nekem nagyon tetszett, a gyönyörű tiszta levegő, kék ég a felhőkkel, az állatok, a virágok. Ja, a virágok. Kicsit Gulliverként az óriások országában éreztem magam, ami Koppenhágában kezdődött, ahol egy árusnál a 12 cm nagy borsóhüvelyeket láttam. Itt meg amerikai nád 2 arasz hosszú levelekkel, és óriáslapu embermagasságú kiadásban. Kissé ijesztő volt, bevallom...
Itthon 4kor filmvetítés volt a caféban, a meglepetést az adta, hogy a fiatalok behordtak szivacsokat, babzsák foteleket, sokan a paplanjukat is lehozták, és mindenki elhevert, és így nézték a projektorról vetített filmet. A másik, ami nagyon kellemes meglepetés volt számomra, hogy a Másnaposok c. filmet néztük meg, angolul, de dán felirattal. És becsszóra jobb volt, mintha csak az angol hang ment volna. És megint volt pár olyan szó, amit megtanultam:-). Pl. Bryllup = wedding (meg amire ráismertem, hogy reggel épp azt tanultam:-D)
Most pedig igyekszem, mert 7-kor a zeneházban szaxofonszólam gyakorlás lesz.
(Marci már dolgozik a blog "képesítésén"..., úgyhogy már csak egy kis türelem...)
